udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
68
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68
Névmutató:
Édler András
2008. szeptember 5.
Majdnem ötórás maratoni ülésen rangsorolta az RMDSZ küldöttgyűlése a szövetség háromszéki szenátor- és képviselőjelöltjeit. A két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbbet, 200 szavazatot kapott a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató, Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett 167 szavazattal. Képviselőnek tízen jelentkeztek, de Ördög Lajos a gyűlés elején visszalépett. A küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett 309 vokssal, második lett Márton Árpád (302), harmadik a sepsiszentgyörgyi Édler András (226), negyedik pedig az erdővidéki Molnár Gábor (128). /Farkas Réka Döntöttek az RMDSZ jelöltjeiről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./2008. október 14.
Olosz Gergely körül országos botrány kerekedett. A sajtó érdeklődött házai, földjei, telkei, üzletei, készpénze után, ugyanis – ifjúkorához viszonyítva – ez rendhagyóan soknak tűnt. Olosz Gergely felfuttatásának okát az RMDSZ politikáját figyelő körök nem nagyon értik. Négy évvel ezelőtt képviselői mandátumért indult, nem jutott parlamenti székhez, kárpótlásként előbb Románia atomenergia-ellenőrző hatóságának vezetője lett, majd beült az energiaügynökség elnöki székébe. Telefonvégre sem lehetett kapni, amikor a szerkesztőség kereste azzal, hogy miért drágul a gáz vagy a villany. Az RMDSZ-nek éppen Olosz Gergelyre vagy a Rétyi-klánhoz és Sepsiszentgyörgy polgármesteréhez üzleti kapcsolatok révén szorosan kötődő Édler Andrásra van szüksége a parlamentben, ez mutatja, hogy hódít a Verestóy-modell: gazdagodni, terjeszkedni bármi áron, bárkivel szövetségben. /Simó Erzsébet: Fiatal reménységek az RMDSZ-ben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./2008. november 5.
A képviselő- és a szenátorjelöltek mellett a helyi elöljárók is fogadták november 4-én az RMDSZ országos ifjúsági kampány-karavanját Szatmár megyében. A Szavazni menő elnevezésű turné zenészei, táncosai és humoristái Krasznabélteken, Erdődön, Szatmárhegyen, majd Szatmárnémetiben jártak. Sepsiszentgyörgyön is tart a kampány. Édler András, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje elmondta, hogy a Kovászna megyei ellenőrző hatóságok túlkapásainak megszüntetését, befektetők vonzását, valamint a kormánypénzekért való lobbitevékenységet tartja legfontosabb célkitűzésének. „Nem szabad azt hinnünk, hogy a mi munkánk csupán a kisebb horderejű kérdések megoldására korlátozódik. Munkánk lényege, hogy a legfontosabb kérdésekben hozott döntéseket befolyásoljuk. Befolyásoljuk, ahogyan a magyarság érdekei kívánják Románia és Erdély sorsát, Erdélyét, ahol élünk” – mondta Markó Béla szövetségi elnök Brassóban, az RMDSZ Brassó megyei kampányindítóján. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Menő a Szavazni menő. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./2008. december 2.
Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2008. december 3.
1990 után először nincs RMDSZ-es szenátora Kolozs megyének. Eckstein-Kovács Péter helyett Szedilek Lenke nyerte el a szenátori mandátumot, december 2-án végül kiderült: a felsőházban Kolozs megyét senki nem fogja képviselni RMDSZ-színekben, annak ellenére, hogy Eckstein-Kovács és Szedilek is külön-külön több mint 10 ezer szavazatot gyűjtött. Képviselő lesz viszont az egyik külföldi kerületben induló, Kolozsváron élő Kötő József, aki összesen 34 szavazatot kapott. Az RMDSZ képviselőházi frakciója 22 főből áll, akárcsak a korábbi, szenátorokból viszont csak 9-et ad a szövetség a korábbi 10 helyett. A Központi Választási Iroda (BEC) közzé tette a választások végleges eredményét. Mandátumok tekintetében a Demokrata Liberális Párt (PD-L) nyert, amely a képviselőházban 115 helyet kapott. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Konzervatív Pártnak (PC) együtt csak 114 képviselője lesz, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 65 képviselőt, az RMDSZ pedig 22 képviselőt küldhet az alsóházba. A szenátusban viszont kettő a PD-L és a PSD+PC közötti mandátumkülönbség, így a demokraták 51 szenátort, a PSD+PC viszont csak 49 szenátort küld a felsőházba. A PNL 28, míg az RMDSZ 9 mandátumot szerzett. Az RMDSZ mindkét frakciójának a fele kicserélődött, hiszen a 22 képviselő közül 11 először szerzett mandátumot (Béres István, Derzsi Ákos, Édler András, Faragó Péter, Farkas Anna Lili, Korodi Attila, Kötő József, Olosz Gergely, Pál Árpád, Pálfi Mózes Zoltán, Pető Csilla), a szenátusban pedig a kilencből öten számítanak újoncoknak (Albert Álmos, Bokor Tibor, Cseke Attila, Günthner Tibor, Gyerkó László). Az eddig biztos befutónak tűnő Szedilek Lenke szintén elesett a szenátori mandátumtól. Az elkövetkező négy évben Kolozs megye magyarságát Máté András és Pálfi Mózes fogják képviselni a parlamentben. Kolozs megyében 1990–1992 között Szőcs Géza, 1992–1996 között Buchwald Péter, 1996-tól mostanáig pedig Eckstein képviselte az RMDSZ-t a parlament felsőházában. /Mandátumok szerint a demokraták győztek a parlamenti választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2008. december 3.
A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ 7 szenátor és 14 képviselőjelöltje nyert első körből mandátumot. BIHAR MEGYE: Szenátus: Cseke Attila – 59,41%; Képviselőház: Derzsi Ákos – 54,37%, Lakatos Péter – 59,46%. HARGITA MEGYE: Szenátus: Gyerkó László – 86,77%, Verestóy Attila – 71,57%; Képviselőház: Antal István – 74,51%, Kelemen Hunor – 89,35%, Korodi Attila – 87,90 %, Pál Árpád – 71,90%. KOVÁSZNA MEGYE: Szenátus: Albert Álmos – 55. 62%, Bokor Tibor – 68,57%; Képviselőház: Édler András – 67,08%, Márton Árpád – 56,29%, Olosz Gergely – 78,1%. MAROS MEGYE: Szenátus: Markó Béla – 66,53 %; Képviselőház: Borbély László – 55,52 %, Kelemen Atilla – 62,08 %, Kerekes Károly – 81,77 %. SZATMÁR MEGYE: Szenátus: Günthner Tibor – 51,99%; Képviselőház: Erdei Dolóczki István – 52,82%. SZILÁGY MEGYE: Képviselőház: Seres Dénes – 65,39%. /Első körben nyert RMDSZ-es képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2008. december 5.
Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ mandátumot nyert törvényhozói. Az RMDSZ 31 parlamenti helyet szerzett meg, a legtöbb törvényhozói mandátumot – hatot – a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Verestóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye: az RMDSZ négy törvényhozói mandátumot szerzett: három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila). Kovászna megye: három képviselő (Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos és Bokor Tibor). Maros megye: három képviselő (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátor (Markó Béla, Frunda György). Szatmár megye két képviselő (Erdei Doloczki István és Varga Attila) és egy szenátor (Günthner Tibor). Kolozs megye: két képviselő (Máté András és Pálfi Mózes Zoltán). Szilágy megye: egy képviselő (Seres Dénes) és egy szenátor (Fekete Szabó András). Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Máramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 befutó „újonc”, a kilencfős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. /Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ törvényhozói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./2008. december 10.
Egy székházba költözik az RMDSZ és az MPP Sepsiszentgyörgyön, erről döntöttek a helyi tanács tagjai. Ugyanott rendezheti be irodáját Édler András és Márton Árpád képviselő, valamint Albert Álmos szenátor is, továbbá a Volt Politikai Foglyok Egyesülete, amely tíz évig ingyen használhatja a helyiségeket. Az RMDSZ jelenlegi székhelyén a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kovászna megyei fiókja rendezkedik be, és ott szakkönyvtárat alapít. /Kovács Zsolt: Egy fedél alatt az RMDSZ és a polgáriak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2009. január 5.
A sepsiszentgyörgyi Édler András első ízben jutott képviselői mandátumhoz az RMDSZ színeiben. A parlamentben eltöltött első hét tapasztalata számára az, hogy szörnyszövetség jött létre, a két kormánypárt már nem is erőből, hanem erőszakból politizál. Nem hallgatnak senkire, azt tesznek, amit akarnak. /Bíró Blanka: Beszélgetés Édler András háromszéki képviselővel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./2009. május 28.
A huszonöt esztendővel ezelőtti szoborrobbantási kísérletben életét vesztett Vaszi Jánosról kellene elnevezni a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul teret, javasolta Édler András RMDSZ-es képviselő. Édler szerint helyi referendumot kell szervezni a tér nevének megváltoztatására. A képviselő írásban nyújtotta be javaslatát Antal Árpád polgármesternek. A tér jelenlegi névadójának kevés köze van a város 75 százalékos magyarságának történelméhez, érvelt Édler András. A téren valamikor Gábor Áron szobra állt, azt bontották le, és építették fel bukaresti utasításra a Mihai Viteazul-szoborcsoportot. A 12 éves Vaszi János 1984-ben feltehetően azért veszítette életét, mert az akkori állambiztonsági szervek bombát helyeztek a szoborcsoport talapzatára, azzal a céllal, hogy a magyar vezetőket eltávolíthassák. A kisfiú életét kioltó robbantás körülményeire azóta sem derült fény. Édesanyja Petre Strachinaru, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi politikusa tavaly parlamenti interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, tisztázni kell, hogy a szoborrobbantást nem a magyar szélsőségesek követték-e el. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: átneveznék a Mihai Viteazul teret. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./2009. július 6.
Veszélyesnek tartja az állampolgárok ujjlenyomatának tárolását Édler András RMDSZ-es képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja. „Az új típusú útlevelekben más adatok mellett a tulajdonos ujjlenyomatát is tárolják. A korszerű technológiával ezt le is lehet lopni, ami veszélyes, hiszen a jelenlegi jogrend szerint perdöntő bizonyíték lehet az ujjlenyomat. Bárki abba a helyzetbe kerülhet, hogy beidézik a rendőrségre, mert egy betörésnél azonosították az ujjlenyomatát” – magyarázta a képviselő. A biometrikus útlevelet az ortodox egyház egy része is ellenzi, mert az Antikrisztus számát /666/ látják a chippel ellátott úti okmányok számában. /Édler: veszélyes az új útlevél. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2009. augusztus 27.
A Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete szeptember elsejétől abban épületben fog működni, amely az RMDSZ megyei szervezetének is otthont ad. Ebben az épületben működik az RMDSZ háromszéki és sepsiszentgyörgyi szervezete, a Volt Politikai Foglyok Egyesületének sepsiszentgyörgyi fiókja, valamint az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselőinek – Márton Árpád és Édler András képviselők és Albert Álmos szenátor – az irodája. A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete eddig a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kovászna megyei szervezetével működött egy épületben. /Háromszék: egy épületben az RMDSZ és az MPP. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./2009. szeptember 1.
Edler András háromszéki RMDSZ-es képviselő bejelentette, országos körutat tervez, hogy az ország különböző részein élő románoknak az erdélyi magyarokról, a magyar közösség célkitűzéseiről, a területi autonómiáról beszéljen. A képviselő úgy véli, az ország több vidékén élők csak a sajtóban megjelent információk alapján alkotnak képet az erdélyi magyar közösségről, és ezek az információk sokszor elferdítettek. /Románoknak mesél magyarokról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./2009. december 17.
Jobban kell kommunikálnia az RMDSZ-nek, meg kell tanulnia megértetni az emberekkel döntéseit – vélte Édler András háromszéki parlamenti képviselő –, hiszen Traian Basescu újraválasztásához a magyarok is hozzájárultak, hatvan százalékuk rá szavazott, annak ellenére, hogy több ízben is kijelentette, soha nem lesz Székelyföldön területi autonómia. /Farkas Réka: Egyértelműbb üzenet kell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./2010. március 16.
Autonómiát Székelyföldnek!
Az autonómia, a szabadságkövetelés jegyében zajlott Sepsiszentgyörgy március 15-i megemlékezése. A hétfő délutáni központi rendezvényeket sűrű havazás és csípős szél próbálta szétszabdalni, ám ez mintha csak lelkesítette volna a szónokokat. Igen éles, sokszor radikális követeléseket fogalmaztak meg a több ezer ünneplő előtt. Beszédében Tőkés László európai parlamenti képviselő az erdélyi magyar összefogást szorgalmazta.
Az eddig megszokott forgatókönyvtől eltérően idén az Erzsébet park 1848-as oroszlános emlékművénél nemcsak koszorúztak, de ide „száműzték" a politikát is, a pártok nevében itt tarthatott beszédet egy-egy szónok, no meg itt kapott lehetőséget az ifjúság üzenetének tolmácsolására az idei szónokverseny győztese, Albert-Nagy Ákos. „Szívem szomorú, mert a magyar csak akkor ünnepel, amikor emlékezik" — mondotta, s feltette a kérdést: „Testvéreim, meddig akarunk a régmúlt hősök emlékein örvendezni, és mikor akarjuk már felvenni a tett fegyverét?" Az ifjú szónok szerint bajban vannak a fiatalok, „láthatatlan módon haldokolnak", mert kevés előttük a jó példa, fényre, parázsra, erőre van szükség a jövőépítéshez — hangoztatta.
Édler András RMDSZ-es parlamenti képviselő március 15-ét a szabadság szimbólumának nevezte, de feltette a kérdést is: vajon ma valóban szabadok vagyunk-e? Párhuzamot vont a jelen és a 162 évvel ezelőtti helyzet között, majd levonta a következtetést: „Számunkra ez a szabadság egy korlátolt szabadság, látszólagos szabadság. Nem fog változni mindaddig, amíg mások hozzák meg helyettünk a döntéseket. (…) Egyértelművé kell tennünk, vannak olyan dolgok, amelyekben nem ismerünk kompromisszumot, csak egyetlen megoldás létezik: a történelmi autonóm Székelyföld visszaállítása" — hangsúlyozta. Még határozottabban, erőteljesebben fogalmazta meg a székelység követeléseit Nagy András, az MPP ügyvezető elnöke. Történelmi visszatekintéssel jutott el a mába, felelős magyar politikusokról, harcról, árulókról, magyar virtusról és gerincről szólott, majd arról, hogyan bukta el Románia a húszéves demokráciát, miként váltak önös érdekek követőivé a csak hatalomra, pozícióra áhítozó politikusok. „Olyan vezetőkre van szükségünk, akik nem a népből élnek, hanem a népért vannak" — hangsúlyozta, és szinte harsogva kiáltotta világgá: „Mit kíván a székely magyar nemzet? Területi autonómiát!" Füzesi Oszkárné Bajtai Erzsébet, Magyarország bukaresti nagykövetének felesége az anyaország üzenetével érkezett, egységre, közös kiállásra, magyarságuk megőrzésére intette az egybegyűlteket, majd a Rétyi Fúvószenekar muzsikájára megkoszorúzták az emlékművet a különböző intézmények, szervezetek képviselői. A havas, hideg március felemelő pillanata volt, amikor Szilágyi Zsolt előadásában felcsendült Erkel Ferenc Bánk bánjából a Hazám, hazám... című dal.
A koszorúzás után elállt ugyan a havazás, és a nap is kibújt a felhők mögül, de a színház elé felállított színpadon minden elázott, életveszélyesnek tűnt a szereplő diákok felvonultatása, így a korábbi elképzelés változott, és a fúvósok, a környékbeli lovasok bevonulása után az ünnepség szónokai léptek közönség elé. Antal Árpád polgármester az elmúlt évek március 15-i ünnepségeit idézte fel: „Az elmúlt húsz évben éltünk jót és rosszat, megtapasztaltuk, hogy milyen felemelő együtt lenni, de éreztük a bőrünkön a testvérviszály átkát is" — mondotta, de leszögezte, minden bomlasztó próbálkozás dacára ez idáig kitartottunk, és kitartunk ezután is. Hisz abban, ha valamit valóban nagyon akarunk, azt véghezvisszük, és ilyen célként határozta meg Székelyföld demilitarizálását, földjeinknek a katonaságtól való mielőbbi visszaszerzését. „Merjünk elég bátrak, elég okosak és elég elszántak lenni ahhoz, hogy sorsunkat magunk alakíthassuk" — zárta beszédét Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Támogatni kell ezt a kezdeményezést, no meg azt is, hogy a most hazahozott ágyú ne kerüljön vissza Bukarestbe — hangsúlyozta Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki arról is szólt, mennyi mindent elvettek tőlünk, egyházainktól, értékeink sokasága került Bukarestbe. Felhívta a figyelmet: „az autonómia és a szabadság rokon értelmű szavak", „az autonómia eszköz a szabadság útjának megtalálására. Ezért ragaszkodunk hozzá, és ezért nem szabad elprédálni az önrendelkezés ügyét." Kiemelte: az Európai Unióban magyar unióra van szükség, az európai népek integrációjának előfeltétele a magyar integráció, ezért össze kell fognunk. Fontos határozatokat hozott a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés, de „a majdani székelyföldi parlamentet, a valós önkormányzati nagygyűlést kizárólag együtt tudjuk megszervezni, félre kell tenni a csoportérdekeket, egyetlen szervezetnek sincs joga kisajátítani az autonómia ügyét" — hangsúlyozta. A háromszékiek segítségét kérte, ne engedjék szétszakadozni a frontokat, a pártokat. „Fogjunk össze, és gyakoroljon nyomást a magyarság, hogy vezetői, képviselői ne kétfelé húzzák a szekeret, hanem haladjunk egy irányba, ez pedig az önrendelkezés Erdély és Székelyföld számára" — zárta nagy tapssal kísért beszédét Tőkés László.
Farkas Réka. Forrás: Erdély.ma. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. április 13.
Băsescu szerint tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt
Tíz százalékra kellene emelni a pártok parlamentbe jutásához szükséges küszöböt, vagy olyan választási rendszert kell alkalmazni, amely azt eredményezi, hogy két nagy párt váltsa egymást a kormányon – jelentette ki Traian Băsescu államfő hétfő este, egy televíziós műsorban.
Traian Băsescu A liberálisok nem támogatják a parlamenti küszöb emelését, szerintük az elnök ezzel kapcsolatos kijelentése tulajdonképpen a kormánykoalícióban elégedetlenkedő RMDSZ-nek szóló figyelmeztetés. A szociáldemokraták egyetértenek a tíz százalékos küszöbbel, és jelezték: támogatnának egy ilyen irányú törvénymódosítást. Az RMDSZ képviselői elfogadhatatlannak tartják a felvetést. Mircea Geoană (PSD), a szenátus elnöke szerint Băsescu Orbán Viktorral együttműködve az RMDSZ kárára erősítheti az MPP pozícióját. A B1 televízió egyik hétfő esti műsorának meghívottjaként Traian Băsescu leszögezte: teljes mértékben támogatja, hogy a politikai alakulatok parlamentbe kerüléséhez szükséges küszöböt a jelenlegi öt százalékról tíz százalékra emeljék. „Még ennél is korrektebb megoldás lenne az egy- vagy kétfordulós, egyéni választókerületes rendszer bevezetése, mivel ezáltal két nagy párt kormányozhatna egymást váltva, esetleg egy kisebb párt támogatásával” – mondta az államfő, aki szerint a koalíciós megoldások akadályozzák a koherens és hatékony kormányzást.
Vosganian (PNL): az államfő az RMDSZ-nek üzent
Az államfő felvetését az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem támogatja. Varujan Vosganian PNL-alelnök kedden a Mediafaxnak nyilatkozva azt mondta: demokratikus szempontból elfogadhatatlan a tíz százalékos parlamenti küszöb. „Egyébként egy államfő méltóságán alulinak tartom, hogy azt sugallja: ne legyen joga a parlamenti képviselethez egymillió választópolgárnak, aki egy bizonyos pártra szavaz” – tette hozzá Vosganian.
A PNL alelnöke szerint Băsescu tulajdonképpen az RMDSZ-t figyelmeztette. „A tíz százalékos küszöbbel kapcsolatos kijelentésen az RMDSZ-nek kellene elgondolkodnia. A szövetség vélhetően elégedetlenségének adott hangot a koalíciós együttműködés és a kormány tekintélye kapcsán, az államfő pedig figyelmeztette az RMDSZ-t, hogy nyugodjon le” – fejtette ki Varujan Vosganian.
Édler (RMDSZ): veszélyes vizekre téved Băsescu
Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a szövetség nem támogathatja a tíz százalékos parlamenti küszöböt, mivel ez megfosztaná a magyarokat a parlamenti képviselettől. Márton úgy véli: Băsescu vagy nem gondolta végig a felvetését, vagy pedig nyíltan azt kívánja, hogy a romániai magyaroknak ne legyen parlamenti képviselete. „Ilyesmiről nem történt egyeztetés a kormánykoalícióban. Jó lenne, ha az államfőnek csak egy hirtelenjében tett kijelentéséről lenne szó, ő szokott ilyen kijelentéseket tenni, később aztán árnyalja” – mondta. Márton Árpád hangsúlyozta: az államfő felvetéséről egyelőre nem esett szó az RMDSZ vezető testületeiben, így a szövetségnek még nincs hivatalos álláspontja Băsescu kijelentésével kapcsolatban.
Édler András György, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője keddi közleményében úgy fogalmaz: Băsescu elnök „veszélyes vizekre” téved akkor, amikor arról beszél, hogy tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt. „Remélem, hogy csak a »navigációs berendezések« pillanatnyi meghibásodása okolható ezért a »félresiklásért«, és az elnök nem szándékosan irányítja »hajóját« ebbe az irányba” – fogalmaz Édler. Szerinte a tíz százalékos küszöb a magyar képviselet és más kisebbségek végleges eltávolítását jelentené a parlamentből,ez pedig elfogadhatatlan törekvés egy magát demokratikusnak valló államban. „Ezt a kérdést sürgősen tisztázni kell, és ennek függvényében lehet, hogy újra kell gondolni az RMDSZ szerepét a politikai porondon” – áll az RMDSZ-képviselő közleményében.
A PSD támogatja a parlamenti küszöb emelését
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivőjén keresztül jelezte: támogatják a tíz százalékos parlamenti küszöb bevezetését. Radu Moldovan kedden azt mondta: pártja megszavazna a parlamentben egy ezzel kapcsolatos törvénymódosítást, és azt is támogatná, hogy az egyéni választókerületekben az első helyre kerülő jelöltek nyerjenek parlamenti mandátumot egy vagy két választási forduló után. „Jó lenne, ha az államfő komolyan venné javaslatát, és néhány hónap múlva is emlékezzen rá, nem úgy, mint a tavaly, amikor a Magyar Polgári Párttal (MPP) kapcsolatban felvetette a választási küszöb csökkentését” – fogalmazott a PSD-szóvivő.
Krónika (Kolozsvár)2010. április 14.
Nemzetpolitikai változásban bíznak az erdélyi vezetők
Üdvözölték az erdélyi magyar politikai szervezetek a Fidesz győzelmét a magyarországi országgyűlési választásokon, nemzetpolitikai szemléletváltást, az autonómiatörekvések támogatását és jó együttműködést várnak az új budapesti kabinettől.
A Fidesszel korábban is stratégiai partnerséget vállaló, Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nemzetpolitikai rendszerváltásra számít a következő időszakban. Toró T. Tibor, a szervezet ügyvezető elnöke elmondta: számítottak az eredményre, közös sikerként értékelik azt, hiszen a Fidesz korábban is hűséges partnere volt az erdélyi magyar jobboldalnak.
A rendszerváltás befejezését, illetve a nemzetpolitikára való kiterjesztését, a korábbi Orbán-kormány által elkezdett összmagyar nemzeti integráció folytatását várják el a Fidesztől. Abban bíznak, hogy újra felélesztik a nemzetstratégiai ügyekkel foglalkozó intézményeket, és átszabják a támogatáspolitikát is.
Az autonómiatörekvések tekintetében szeretnék, ha az új kormány és a magyar diplomácia teljes mellszélességgel felvállalná azokat, és nemzetközi szinten is megjelenítené az egységes Kárpát-medencei magyar ügyet.
A Háromszék kérdésére, miszerint a magyarországi választási eredmények kihatnak-e az erdélyi magyar szervezetekkel való kapcsolatra, Toró T. Tibor azt mondta: értékorientált viszonyra lenne szükség, jóllehet az RMDSZ a semleges, egyenlő távolság elvét hirdette meg. A nemzeti minimum kidolgozásában mindenkinek részt kell vennie, a viszony mélységét azonban annak kell meghatároznia, hogy mely szervezet mennyi részt vállal a célok megvalósításában.
Jó együttműködésben bízik Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is, aki két képviselőtársával, Édler Andrással és Derzsi Ákossal Semjén Zsolt KDNP-elnök meghívására Budapestre utazott a választások napjára. Olosz hangsúlyozta: a magyarországi vezető első szavaival mondott köszönetet az egyetemes magyarságnak, amiért ,,hitben, reménykedésben, támogatásban" együtt voltak a jobboldal választóival. ,,Meggyőződésem, hogy jól tudunk majd együttműködni mindazokon a területeken, ahol ez szükséges lesz az összmagyarság érdekében" - szögezte le az RMDSZ frakcióvezetője.
Örömét fejezte ki a magyarországi választások eredménye kapcsán Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is, aki bízik abban, hogy okos és határozott nemzetpolitikát folytat majd az új kormány. Székelyföld ügyében azt a magatartást várják el az új kabinettől, amelyet Ausztria tanúsított a dél-tiroli autonómiatörekvések kapcsán - fejtette ki a Háromszék érdeklődésére Izsák, aki szerint az új magyar kormány ezt meg is tudja valósítani. Az elmúlt nyolc év nemzetpolitikájához képest váltást, a korábbi nemzeti kormányok politikájának következetes folytatását reméli az SZNT elnöke.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. július 19.
Előadások, bulik, rekorddöntések a II. Háromszéki Szabadegyetemen
Vasárnap zárult a II. Háromszéki Szabadegyetem, amely július 14.-18. között zajlott a HÁRIT szervezésében Zabolán, a Csipkés táborban. Szerdán még az eső uralta a tábort, azonban estére már elvonult, és a lassan szállingózó résztvevőket hamar összekovácsolták az ismerkedő játékok és az ezeket követő buli.
A csütörtöki programnak az Itthon Háromszéken! címet adták a szervezők. A délelőtti hivatalos megnyitón jelen volt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Tischler Ferenc, a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetője, Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, Kofity Zoltán a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács alelnöke és Grüman Róbert, a Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke.
A nap első előadásain a háromszéki fiatalok itthoni lehetőségeit boncolgatta Édler András RMDSZ parlamenti képviselő, Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, valamint Tischler Ferenc. Ezt követően az új oktatási törvénytervezetről és reformintézkedésekről beszélgettek a fiatalokkal Bokor Tibor Kovászna Megyei szenátor és Beján András, a Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója.
Délután kétféle műhelyfoglalkozás közül választhattak a fiatalok. A Europe Direct iroda szervezésében, az Uniós Kávézóban interaktív kiscsoportos beszélgetésen vehettek részt, ahol az uniót érintő aktuális témákról esett szó. A fő sátorban Open Space címmel az Európai Unió ifjúsági programjáról, a Youth in Action-ról tudhattak meg részleteket játékos formában Kelemen Évától.
Az esti beszélgetés Zöld Háromszék címmel a környezetvédelem témája köré épült. Nagy József, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnöke és Incze Réka környezetvédelmi szakember a Háromszéket érintő környezetvédelmi problémákról, lehetőségekről tartottak előadást. Este táncházban rophatták a táborozók, a talpalávalót a kézdiszentléleki Perkő néptáncegyüttes húzta.
Pénteken Ifjúsági jövőkép Erdélyben mottóval Tamás Sándor, Antal Árpád és Toró T.Tibor a Magyar Összefogás jövőjérő beszélgetett. Késő délután Magyari Levente, Grünstein Szabolcs és Lőrincz Csilla MIÉRT alelnökök és ifjúsági vezetők osztották meg a hallgatósággal tapasztalataikat, akik a civil, ifjúsági szervezetben való tevékenykedésre biztatták a fiatalokat.
A szakmai előadások mellett zajlottak a műhelymunkák, valamint a csapatvetélkedő is. Este Zsók Levente és Kósa Csaba humoristák, valamint a Tone Troopers szórakoztatta a közönséget.
A szabadegyetem utolsó napján, szombaton a szórványban élő magyar ifjúság, valamint a tavasz folyamán létrejött Háromszék-Hunyad megyei kapcsolatról beszélgetett Babos Aranka vajdahunyadi RMDSZ elnök, Demeter László Kovászna megyei tanácsos, valamint Nemes Előd, Kovászna Megye Tanácsának szórványprogram-felelőse. Ezt követte a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács alelnöke, Kofity Zoltán és a Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnöke, Széll Lőrinc beszélgetése arról, hogy milyen szórványban élő magyarnak lenni.
Délután Fazakas Szabolcs mutatta be interaktív módon az újonnan elkészült Székelyföldi legendatérképet. A szabadegyetemen rekorddöntés is történt: Erdély legnagyobb tömeges szalonnasütésének adott helyet a zabolai Csipkés tábor. Az eddigi 64 fős rekordot sikerült jóval túllépni: ez alkalommal 84 személy sütött szalonnát egyszerre, egy helyen.
A II. Háromszéki Szabadegyetem két háromszéki zenekar koncertjével, hatalmas tábortűzzel és reggelig tartó bulival zárult. A szervezők és a résztvevők egyaránt elégedettek az idei rendezvénnyel, és megállapodtak abban, hogy jövőre ismét találkoznak. (közlemény) Transindex.ro,2010. december 6.
Döntöttek a pártalapításról (EMNT-küldöttgyűlés)
Erdélyi Magyar Néppárt néven új pártot hívnak életre — erről döntött Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos küldöttgyűlése.
,,Ez az új párt hiteles hordozója kíván lenni a rendszerváltozásnak és az autonómiapolitikának" — mondotta Tőkés László, az EMNT régi-új elnöke, aki azonban arra is figyelmeztette az egybegyűlteket, lehetséges szövetségesként kell közeledniük a többi romániai magyar párthoz, politikai alakulathoz: ,,Ha nem vagyunk képesek az erdélyi magyarság integrációjára, a nemzetegyesítés is kudarcot vall, és európai egyesítésünk is megmarad az üres jelszavak szintjén." A küldöttek igen nagyszámú jelenléte is mutatta, a székelyudvarhelyi ülésnek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak, a 230 delegátusból 221-en a rossz idő ellenére is megérkeztek a ,,székely anyavárosba". A több mint hatórás ülés az egyetértés jegyében zajlott, az elmúlt egyéves tevékenységről szóló beszámolók, az elkövetkezendő tervek nem váltottak ki vitát, és a pártalapítási szándék kapcsán is csak árnyalatnyi véleménykülönbségek merültek fel.
Egységtől az összefogásig
A magyar kormány nevében Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője köszöntötte a küldöttgyűlést, a nemzetépítő munkához keresnek szövetségeseket — mondotta, és felhívta a figyelmet: hittel és önbizalommal nagy dolgok valósíthatóak meg. Az autonómia egy közösség szabadsága, és a magyar államnak kötelessége támogatni ezeket a törekvéseket — hangsúlyozta, de kiemelte azt is, ,,legfontosabb céljainkat csak a legszélesebb összefogással érhetjük el". Tőkés László beszédében az új párt szerepét világította meg, a rendszerváltás eszközévé kell válnia — mondotta, s kiemelte: az RMDSZ hiteltelenné vált, elveszítette azt az erkölcsi tőkét, amit a 90-es évek elején sikerült felhalmoznia, és ideje volna eldönteniük: ,,Bukarestet képviselik a magyarság előtt vagy a magyarságot Bukarestben". Nagyfokú kiábrándultság tapasztalható az erdélyi magyarság körében, és ,,a demagógia jegyében sulykolt egység elvét a plurális összefogás, a nemzeti összefogás elvére kell változtatni" — hangsúlyozta. Korszakzáró időket élünk, s a Kempinski-korszak, a december 5-i népszavazás korszakának lezárta után megtisztulva, erkölcsileg megújulva és megerősödve indulhatunk tovább — fejtette ki. Majd kiemelte: ,,politikai irányváltozásra van szükség, talpra állásra, kiáltó szóra, s ennek nyomán tettekre, egészséges jövőképre". A rendszerváltás kiteljesítése, az autonómia megteremtése érdekében dolgoznak, szövetségeseket keresnek, és nyitottak az együttműködésre — fejtette ki Tőkés László, aki azt is leszögezte, meggyőződése, az általuk folytatott ,,szilárd, bölcs, józan, egészségesen radikális nemzetpolitika meghozza gyümölcsét".
Magyarnak lenni jó
Az elnök beszámolója után a vendégek, meghívottak köszöntötték az EMNT küldöttgyűlését, majd a regionális elnökök, Toró T. Tibor ügyvezető elnök és a szakbizottságok elnökei tartottak beszámolót az elmúlt egyéves tevékenységükről. A jövő tervei közül két programot emeltek ki. A Demokrácia Központok hálózatát ismertették: tizenkilenc városban hoznak létre ilyen központot (Háromszéken Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen), és tizenegy településen fiókirodát működtetnek majd (Baróton és Kovásznán). A működésüket januárban megkezdő irodáknak feladata lesz az információáramlás, az adatgyűjtés, tanácsadással, kapcsolatépítéssel kívánják segíteni a helyi közösségeket, és konkrét támogatást nyújtanak a magyar állampolgárság megszerzéséhez. A Magyarnak lenni jó! program célja a nemzeti hovatartozás erősítése. A teljes közösségi egyenjogúság eléréséhez és a többszintű autonómia megteremtéséhez elengedhetetlenül fontos ,,önmegszámlálásunk", az önazonosság vállalása pedig szükségeltetik, hogy ne találtassunk híjával. Az EMNT az egyházak, a civil szervezetek, a politikai érdekképviseletek és a média segítségét kéri, hogy ,,minden eszközzel segítsék a magyarság önmagára találását", alkossanak stratégiákat a tömbmagyar és szórvány területeken egyaránt, és minél teljesebb mozgósítással ,,az utolsó magyart is kutassák fel". Ennek kapcsán hívta fel a figyelmet a temesvári Kabai Zoltán a www.magyarvagyok.com közösségi portálra, amelynek célja szintén a magyarságtudat és az összetartozás erősítése.
Gyűjtőpártot alapítanak
Az EMNT-küldöttgyűlés egyhangúan meghosszabbította az egy éve megválasztott elnökség mandátumát, majd utolsó pontként ismertették a pártalapítási szándékot hitelesítő határozatot. Ennek értelmében a testület egyetért a választmány javaslatával, és Erdélyi Magyar Néppárt néven új ,,befogadó gyűjtőpártot" kívánnak bejegyeztetni, amelynek a Tőkés László által két évtizede következetesen képviselt elveket kell felvállalnia. A választmánynak január végéig kell kijelölnie a pártbejegyzést lebonyolító testületet, de az EMNT elnöksége arra is megbízást kapott, hogy a párt bejegyzéséig is kezdeményezzen tárgyalásokat egy ,,jövőbeli választási együttműködés kialakításáról", a jelenlegi politikai alakulatok elhiteltelenedése miatt ugyanis veszélybe kerülhet a parlamenti és helyenként az önkormányzati képviselet biztosítása is.
RMDSZ-es jelenlét
Egyedüli RMDSZ-esként, meghívottként volt jelen az EMNT ülésén Édler András háromszéki képviselő. ,,Én hiszek az egészséges verseny jótékony hatásában. Ugyanakkor bízom benne, hogy a kezdeményezők tisztában vannak azzal a veszéllyel, amely a romániai magyarság megosztásából származhat. Éppen ezért remélem, hogy a kulcsfontosságú pillanatokban a magyarság érdeke felül tud majd írni minden pártérdeket, és egy ,,Magyar Összefogás" típusú együttműködés a jövőre nézve is kivitelezhető lesz" — összegezte az új párt alapításával kapcsolatos véleményét Édler.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. december 17.
RMDSZ-esek vitája a közösségi portálon
A Facebook közösségi portálon intézett támadást Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke ellen Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke csütörtökön. Bejegyzésében – utalva Tőkés szerdai sajtónyilatkozatára, melyben az RMDSZ-t „posztkommunista nemzeti érdekszövetségnek” nevezi – Kovács azt írja az EP-alelnökről: „Nem is tudom, hogy bír ülni az RMDSZ-listán elnyert székében!? Meggyőződésem, hogy nem a kézbe kapott havi 15–18 000 euró a felhajtó erő, amihez hozzájön a munkatársak fizetési alapja (17 000 euró/hónap), egyéves rendezvényalap (30 000 euró) és az útiköltségek elszámolása. Az autonómia ügyének képviselete sokkal fontosabb, mint ezek a földi javak!”
Édler András György RMDSZ-es parlamenti képviselő is hozzászólt, aki elítéli Kovács megnyilatkozását.
A háromszéki politikus kommentárjában egyetért azzal, hogy Tőkés megfogalmazása durva, „nem ítélhet el egy közösséget csak azért, mert a közösség bizonyos tagjaival baja van”. Édler azonban megjegyzi, azzal nem tud egyetérteni, ahogy Kovács Péter megközelíti a kérdést, „Realitatea Tv szintre süllyedve, az EP-képviselő fizetését, juttatásait szellőztetve”. Válaszában Kovács leszögezi, ő sem ért egyet azzal, hogy Édler András György meghívottként részt vett az EMNT által létrehozandó új magyar párt megalakulását kikiáltó gyűlésén. „Azt te kell megítéld, hogy van vagy nincs ezzel gond. És azáltal, hogy elfogadtad a meghívást az RMDSZ ellenében létrejövő párt alakuló nyilatkozatát elfogadó gyűlésre, úgy ítélted meg, hogy nincs. Gond ezzel egy csepp sincs, én csak arról szóltam, hogy nem értek egyet veled” – fogalmaz a szövetség ügyvezető alelnöke.
Kovács – aki értesüléseink szerint, amennyiben az RMDSZ alapszabályának módosításakor megszűnik az ügyvezető elnöki tisztség, az újonnan létrehozandó főtitkári poszt várományosa – nem először támadja Tőkést és az EMNT-t internetes bejegyzésekben. Kovacspetereu.wordpress.com címen elérhető blogján így fogalmaz az új magyar párt létrehozására vonatkozó döntés kapcsán: „Tőkés László (...) most új rúgásra készül, ez alkalommal az ötödik osztályt a szuperligára cserélve: politikai elvtársait a parlamentbe kívánja juttatni. Mindezt, természetesen az autonómia csillogó-villogó köntösében.” Krónika (Kolozsvár)